A Csík LEADER Egyesülethez 23 község (70 település) tartozik, lakosainak száma 65.681, területe pedig 2.027 négyzetkilométer. Egymástól legtávolabb lévõ településeink közötti távolság több mint 50 kilométer. LEADER térségünk lakosságszámát, területét, súlyát tekintve regionálisan, sõt országos viszonylatban is a nagy LEADER térségek közé tartozik.
 A térség Hargita megye délkeleti részén helyezkedik el, az Olt[1]felsõ folyásánál (Csíki-medence) túlnyomóan hegyes, erdõs magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás(1793 m), a Fekete-Hagymás(1771 m) és a Ló-havas(1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye észak-nyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedõ dombok (870 m) ettõl elválasztják a Felcsík nevû kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét síkság az Olt és mellékfolyói mentén terül el és együtt alkotják a Csíki-medencét.

A csíki térség domborzata változatos, uralkodó formája a hegyvidék (60%), de morfológiai és antropogén szempontból a völgyeknek és medencéknek van nagyobb jelentõsége. A Csíki-medence a Hargita-hegység és a Csíki-havasok között húzódik, legmagasabb pontja az 1801 méteres Madarasi Hargita. Észak-dél irányú, hossza 60 km, szélessége 5-10 km közötti, legnagyobb szélessége 10 km (Alcsík térésgében szélesebb), átfolyik rajta az Olt1. Három részre oszlik: Felcsík, Középcsík és Alcsík. A Csíki-medencét a Tolvajos-hágó (985 m) köti össze Székelyudvarhellyel, a Marosfõi-hágó (891 m) a Gyergyói-medencével, a Gyimesi-hágó (1159 m) a Tatros völgyével, a Nyerges-tetõ (878 m) a Kászoni-medencével és a tusnádfürdõi Olt-szoros Háromszékkel.

A Csíki-medence területe nagyon változatos, de túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettõ túlnyomóan erdõs magashegység.

A Tatros patak mentén Gyimes Völgye egy szûk völgy, melyet aránylag magas hegyek vesznek közre (1100 – 1500 m). A Tatros vízgyûjtõként szolgál számos, kétoldalról belecsörgedezõ kisebb pataknak. A Kászoni-medence nagy kiterjedésû, köralakú medence,  középpontja a Cseredomb. A domb körül helyezkedik el az 5 település, melyek Kászon községet alkotják.

A tengerszint feletti magasság alapján a LEADER térség minden települése hegyvidéki településnek számít, Csíkszereda környékén 650 méter az átlagmagasság, Csíkszentdomokoson 700 m, Tusnád környékén 600 m, Gyimes völgyében 600 -700 m. Kászon vidékén a legalacsonyabb pont 580 méter. Alföldi területek, mezõségek a Csíki-medencében Alcsík térségében és Csíkszereda környékén találhatóak.

Hidrológiai szempontbóla legfontosabb a Szent Anna-tó, az egyetlen vulkáni eredetû tó, mely egy ikerkráterben helyezkedik el, 950 méter magasan, a Csomád hegységben. 19,5 ha felületû, legmélyebb pontja 6,1 méter, és ásványi anyagokban rendkívül szegény, mivel kizárólag esõvíz pótolja. A Csomád 80 hektáron elterülõ, épségben megmaradt ikerkrátere a Szent Anna-tóval és a Mohos-hegyiláppal egy európai unikum. A vulkáni hegylánc átlagos magassága 1600–1700 méter.

 

A Csík LEADER Térség Csíkszereda körül helyezkedik el, mely nem tagja az akciócsoportnak, de behatárolja a földrajzi helyzetét: keleti hosszúság 25º 49' és északi szélesség 46º22'.  A LEADER térség területét dél felõl a 300 négyzetkilométeres Kászoni-medence határolja, amely biztosítja az átjárást Kézdivásárhelyen keresztül Kovászna megyébe, Brassó felé. Legészakibb településünk Csíkszentdomokos, míg a legdélibb település Tusnádfürdõ. Bákó felé a térség határa a Gyimesekkel zárul. Így a Csík LEADER Térség a Kászonokat, Alcsíkot, Felcsíkot és a Gyimeseket fogja át.

 

A Csík LEADER Térség kulturális és építészeti örökség terén igen gazdag. Számos régi  épület és építészeti emlék szerepel a nyilvántartásokban, szinte minden településen vártemplom található, kevésbé a Gyimesi falvakban, amelyeket a 18. század második felében alapítottak. A tipikus hagyományos építészet elemei fõleg a Fiság völgyében és Gyimes-völgyében maradtak fenn. A bronz- és vaskorszakban épült erõdítményekbõl maradtak fenn romok Tusnádfürdõn, Csíkpálfalván (Csomortán), Csíkcsicsóban, Csíkrákoson, Gyimesbükkben. Nagyszámban találunk 14. században vagy az Árpád-korban épült római katolikus templomot.  A templomok legtöbbje a gótikus elemeket õriz, többet átalakítottak az idõk folyamán, és barokk stílusban építették újra vagy javították ki.

A térség lakossága enyhe, de állandó csökkenést mutat -  2008-ban 64.856 lakos volt, szemben az 1998-ban számolt 65.440 lakossal. Ez a csökkenés Hargita megyére vetítve is megfigyelhetõ. Minden egyes községben csökkent az utóbbi években a lakosság száma, kivéve egy pár olyan települést, ahol a romák nagyobb arányban vannak jelen (pl. Csíkkozmás). Az újonnan alakult községek települései is kivételt képeznek a csökkenés alól, mivel a település szerkezetváltása miatt új intézmények jöttek létre, új munkalehetõséget teremtve az adminisztráció terén (Csíkszentimre, Csíkmadaras). A harmadik település-kategóriát, ahol népesség-növekedés figyelhetõ meg azok a települések adják, amelyek a megyeszékhelyhez közel helyezkednek el (Csíkszentlélek, Csíkszentkirály, Csíkpálfalva), itt a külvárosiasodás jelensége ad rá magyarázatot.

 

Etnikai szempontból vizsgálva a Csík LEADER Térséget, habár a magyar lakosság a térség összlakosságának 95,97%-át teszi ki, élnek a térségben más etnikumú közösségek is - örmények, romák, csángók, amelyek etnikailag a romániai magyar kisebbséghez tartoznak, de kifejezettebb kulturális és lokális identitással büszkélkednek. Román anyanyelvûek Csíkszentmihály (Lóvész), Kászonaltíz, Madéfalva, Szépvíz (Bükkloka) községekben és Tusnádfürdõn laknak nagyobb számban.  A multikulturális jellegbõl adódóan a térség kulturális képe igen változatos, teleszõve nemcsak kulturális, hanem különbözõ kézmûves hagyományokkal is. A helyi közösségek identitástudata igen erõs, és fõleg a Csíki-medence lakosságára jellemzõ a regionális, térségi identitástudat is.

[1]Az Olt  a Nagyhagymás lábátol ered, 1280 m magasan,  földrajzi forrása a Gyergyói-havasokhoz tartozó Sípos-kõ észak-keleti oldalán található, a Kovács Péter-hágó közelében. Az Olt folyó hossza 670 km, vízgyûjtõ területe 24.010 km2, 85 km hosszan szeli át a Csíki-medencét, keresztülfolyik Székelyföldön, Királyföldön, majd Fogaras vidékén. A Vöröstoronyi-szorosnál töri át a Kárpátokat, majd Havasalföld és Olténia határát képezi egészen a Dunáig.
SWOT elemzés
Swot elemzés a ”Csík” LEADER térségrõl

‹‹ Vissza